ROBOTOK, ORGANIZMUSOK
Szaporodni képes élő robotokat alkottak a kutatók, amelyek Neumann önreprodukáló automatáira hasonlítanak
Xenobot 1.0
Az első xenobotokról 2020 elején számoltak be a Vermont Egyetem és a Tufts Egyetem kutatói, akik a laboratóriumban olyan, békasejtekből álló, miniatűr organizmusokat alkottak, amelyek tulajdonképpen nem illenek be egy korábbi kategóriába sem a működési elvüket illetően: sem élőlényeknek, sem robotoknak nem lehet őket nevezni, mivel valahol a kettő között vannak, a kutatók ezért gyakran élő robotokként, vagy programozható organizmusként hivatkoznak rájuk.
ÉLŐ ROBOTOK, PROGRAMOZHATÓ ORGANIZMUSOK
A GAZDASZERVEZETBŐL ÉL
A kész példányok pedig nem csak mozgásra voltak képesek a szívsejtek pumpálása, illetve, a későbbi generációk esetében, a felületükön található szőrszerű sejtek pulzálása révén, hanem egyszerűbb feladatokat is el tudtak végezni.Az organizmusok közös munkával az útjukba kerülő akadályokat sikeresen eltávolítottákés miniatűr rakományt is szállítottak a belsejükben, vagyis bizonyos fokú önálló viselkedésre és csapatmunkára is képesek voltak, azonban maradt egy nagy kérdés a xenobotokkal kapcsolatban: vajon tudnak szaporodni is?
Xenobot 3.0
Az első generáció tagjai erre még egyértelműen nem voltak alkalmasak, miután kifogytak az energiatartalékaik, elpusztultak.Pac-Man alak bizonyult a legtökéletesebbnek ahhoz, hogy az új sejteket az élő robotok utódokká alakítsák
.Újfajta szaporodási mód
Az új alkotmányok, melyek egy külön petricsészében helyeztek el a kutatók, néhány nap elteltével ugyanúgy néztek ki és működtek, mint elődeik, az algoritmus által tervezett forma pedig azokat a példányokat is képessé tette a szaporodásra, amelyek egyébként nehezen tudták volna kivitelezni ezt a feladatot az előnytelen alakjuk miatt. Ehhez a fajta reprodukcióhoz ugyanis csak mozgásra van szükség, de a lassú vagy nehezen mozgó sejtcsoportosulások nem tudtak elég sejtet begyűjteni egy utód megalkotásához.
A kinematikus önreprodukció az élővilágban eddig csak a molekulák szintjén létező szaporodási forma volt, többsejtes élőlények esetében még sohasem figyelték meg a működését, egészen idáig.
Ezek a önmaguk reprodukálására képes robotok ("űrhajók") a környezetükben fellelt alapanyagokból hozzák létre a másodpéldányaikat, így tulajdonképpen egy élő fajt alkotnak, amely akár társadalmi szerveződésre és más fejlettebb viselkedési formákra is alkalmas lehet.
A Neumann-szondák kiindulópontjának, az önmaguk mását építő gépeknek elméleti alapját Neumann János fektette le... és később, űrhajók formájában a sci-fik kedvelt alapanyagává vált, most pedig azt tesztelték, hogy vajon a xenobotok szaporodni is tudó generációit lehetséges-e a Neumann által eredetileg leírt önreprodukáló automaták osztályába sorolni.
Ahogy a megálmodott Neumann automatáknak, úgy a xenobotoknak is alapanyagokra van szükségük a reprodukcióhoz, az ő forrásukat a Xenopus laevis sejtjei jelentik, amelyből rengeteg áll rendelkezésre (egy felnőtt nőstény béka minden nap többezer petét produkál, amelyekből embriók fejlődnek, egy-egy embrió pedig 3000 sejtet tartalmaz), ezért ez fenntartható alapanyagforrásul szolgálhat.
Az organikus robotok gyorsabbak és hosszabb ideig élnek, mint az előző generáció tagjai és már kezdetleges memóriával is rendelkeznek. A Xenobotra keresztelt alkotmányok az afrikai Xenopus laevis béka szöveteiből épültek fel: az egyik oldalon elhelyezett szívsejtek pulzáló mozgásukkal biztosították a meghajtást, magát a testet pedig bőrsejtekből hozták létre.
Az elképzelés szerint a biorobotok a rajtuk kialakított zsebekben célzottan szállíthatnak gyógyszereket (bármit) a testünkben."A békaembrióban a sejtek együttműködnek, hogy létrehozzák az ebihalat. Itt, kiemelve ebből a kontextusból, azt látjuk, hogy a sejtek újratervezik a genetikailag kódolt hardverüket, a csillókat, hogy megfeleljenek az új funkcióiknak, például a helyváltoztatás képességének.
" Egy másik tesztben a szállítóképességüket vizsgáztatták: ehhez vas-oxid részecskéket kellett mozgatniuk és eltávolítaniuk az útból, ezt is sikeresen 'megoldották' a robotok.
Az új generációs Xenobotok, elődeikhez hasonlóan szintén képesek az öngyógyításra, mikor a kutatók mély bemetszést ejtettek rajtuk, 5 perc alatt újranövesztették a sejteket és kijavították a sérült részt, majd folytatták a mozgást. A robotoknak nem csak az együttműködésre van szükségük, hanem memóriára is.
Ezért hírvivő RNS-t adtak a sejtekhez, mely egyfajta fehérjét kódol, amely normál esetben zölden fluoreszkál, a 390nm-es hullámhossznak kitéve viszont pirosan kezd világítani. Ezután tíz botot körbeúsztattak egy olyan petricsészében, melynek egyik része 390nm-es fénnyel volt megvilágítva. Nem sokkal később a tízből három Xenobot pirosan kezdett világítani, ami a kutatók meglátása szerint a molekuláris memória működésének jele
."A számítógéptudomány már tovább lépett az olyan elavult dualizmuson, mint például az 'élet vs gépek'."
Célunk egy új generációs eszköz létrehozása volt, amely képes végighaladni még a nehezebb hozzáférési útvonalakon is, és ezáltal a test mélyebb szöveteibe is elér. Ilyesmire korábban ugyanis még nem volt példa."
Már 2018-ban Kifejlesztették az első, teljesen autonóm DNS robotrendszert.Az új nanorobotokat be lehet programozni a molekuláris terhek szállítására.
Mire hasonlít a kép? Rájöttél?
